Ezekből válogatta ki az 1918 augusztusában megjelent A halottak élén költeményeit. Témakör-Tételek Témakör: Ady Endre Tételek: 1. A vers a lírai én monológja. A szemlélődő lírai hős cselekvővé válik: ez a cselekvés azonban a környezethez való hasonulás: a szépség, a dal elveszett a műveletlenségben. Párhuzamot vonhatunk az elhallgattatott hortobágyi poéta és Ady között (mivel ebben a korban Ady-t sem engedték kibontakozni a kor írói). Ady endre új versek kötet. Ezek a dekadens költő jellemzői. A költő a keresztre feszített megváltó kínjainak iszonyatával jellemzi önmagát. Visszanyúlt a kuruc költészetig, az erdélyi írók hagyományaihoz, sőt a Biblia ősi fogalomvilágához is. Ez a hiányos kérdő mondat már jelzi a kétkedő bizonytalanságot, a sorssal szembenéző dacot. Ezt maga is tudta, s állandóan lehangolt, rosszkedvű volt. Adynál az isten-fogalom is szimbólum, egyetlen jelkép szimbólumrendszerének bonyolult szövevényében. Legin-kább a harmónia utáni vágy hatja át a verset.
Ezért az oltalomért ajánlja fel a költő hű, igaz életét feleségének. 27-én mégis összeházasodtak. A legfeltűnőbb poétikai kellék itt is a sorismétlés: mindegyik strófában két rövidebb (7 szótagos), sor fog közre két hosszabb (9 szótagos) verssort. Átokvertnek érezte magát, mert érzékenységével, lelkének finom rezdüléseivel messze kiemelkedett kicsinyes, szürke, hérköznapi környezetéből. Ady endre szerelmes versek. A magyar Ugaron ciklust a kötetben közvetlenül A daloló Párizs versei követik: kiélezett kontraszt teremtődött így a szellemtelen, művészetellenes sivatag és a tűnékeny, messzi szépségek álmát megvalósító, daloló Párizs között. Áprilisában megalakul az A holnap irodalmi társaság.
Harc a nagyúrral /úrversek /. Egy vagy több szabadon választott mű elemző bemutatása. "Törjön százegyszer százszor tört varázs... " A szerelemérzés ambivalens kifejeződése Ady lírájában. Ellentmondá-sos érzésnek ábrázolja, vágyik is Léda közelségére és fél is tőle. 1905 januárjában jött haza Budapestre, ahol állás várta a Budapesti Naplónál. Harca a szellem harca volt a szellem ellenes, tompa korlátoltsággal szemben. Jelen van a költeményben a céltalanság, hiábavalóság megsejtésével szemben az emberség, a jóság fájdalmat oldó érzése is. Sion-hegy alatt; Istenhez hanyatló árnyék; Álmom: az Isten. Góg és Magóg fia vagyok én …. KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: Ady Endre élete és munkássága. Észrevette az embertelen vadságot. Ostorozó, átkozódó verseinek forrása az a nyugtalanító tapasztalat, hogy a magyarság képtelen következetes, kemény akaratkifejtésre. Egy újfajta, kritikai jellegű nemzetszemléletet, hazaszeretetet tudatosított, amelyben egyszerre adott volt a szeretet gyöngéd és a bírálat indulatos érzése ugyan úgy, mint Berzsenyi, Kölcsei, Vörösmarty vagy Petőfi verseiven. Ady messzebbre látott, mint a kortárs nyugat-európai művészek.
Szembefordul a konzervatív népnemzeti irányzatokkal. A lírai én szabadulást kér a harcból, azaz a borozgatásból. Ezzel szemben áll a környezet elvárása, aki elvárja tőle, hogy Herkules legyen (a dal kényszeríti erre), hős, nem hagyja hogy az legyen, ami akar, nem hagyja meghalni. Későeste érkezett zilált külsővel. A megírás alkalmát a művész kitárulkozni vágyó meg nem értettsége szolgáltatta ugyan, de a költeméyn nem csupán egyetlen ember magányáról beszél, az általános emberi elhagyatottság, az elidegenedés is hangot kap benne. Viszonyuk: apa-fiú viszony (atyaisten), mert az öregúr védte ("simogatott"). Ady háború ellenes költészete 5. Ady endre léda versek tétel. 7-szer járt Párizsban. Module Érettségi feliratkozás – régi cikkebe|none}. Az első ciklusnak címet adó szép költeménye A Sion-hegy alatt. A cselekmény: bejön egy pár a bálba, ahol ifjú és boldog párok táncolnak.
Ez a tragikus helyzet indokolja a versen végigömlő gyöngédséget, s a szerelem értékét, megtartó erejét. Nagyravágyó ("nem leszek a szürkék hegedűse"). A többitől fajtában elütő művész befelé élő érzékeny lélek. Ady írói álnevei: Ond, Od, Ad. Költészetében mindvégig meghatározó tényező a mítoszteremtő szimbolizmus. Gőgös és kegyetlen hangon köszön el Lédától. Félelem, fenyegetettség érzés (megöl ismétlése). Költői nyelve egészen egyéni. A Nagyúr passzív: vigyorog, ül.
Legkönyörtelenebb népostorozó verse a Nekünk Mohács kell. Két ars poétikus verssel van keretbe foglalva. A háború okozta kétségbeesettsége eredménye. A szerelem halálából jönnek, mivel a rózsa is hervadt, ami a szerelmet jelképezi.
Kitágítja időben a mindmáig. Annyi pénze sosem volt, amennyi ahhoz a nagyúri életmódhoz kellett, amelyet élni szeretett volna. A szebb, emberibb múlt, a "tegnap" tűnt fel értéknek a jelen borzalmával szemben, s tudta, hogy a "történt szépek, éltek és voltak" "meg nem halhatnak soha". A költő szemében a táj elátkozott föld, ahol minden és mndenki pusztulásra ítéltetett. A negyedik versszakban megszólala lázadó eltökéltség, mely nem engedi eltiporni, elhallgattatni magát.