Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) NAGYON FÁJ Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. Tehát az engedetlen, "fegyelmezetlen" s ráadásul 1931 óta pszichoanalitikus kezelés alatt álló József Attila nem volt elfogadható a szűklátókörű, vakbuzgó mozgalom számára. Szólok traumáiról, betegségéről, haláláról. Októberben A villámok szeretője címmel tervezi második verseskönyve kiadását, ami utóbb Nem én kiáltok-ra változik, s már karácsony után megjelenik. József Attila kései lírájában gyakran kap hangot a gyermekként létezés állapota is.
Az 1926-os bécsi, majd az 1926-27-es párizsi út a tájékozódás és a tanulás különleges alkalmai, nem a versírásé - feltűnően megcsappan a versek száma. A húszas évek derekától kezdve nyer teret József Attila költészetében a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó embert idéző szerepjátszása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása. 1929 februárjában már mint a Társaság tagja vett részt annak nagy visszhangot kiváltó Magyar Föld-estjén. Nők, terhetek viselők, elvetéljetek és sirjátok neki: Nagyon fáj. Apja szappanfőző munkás volt, aki hamar elhagyta családját. Az ellátás fejében a házi munkában segédkeztek.
A csecsemő is szenvedi, ha szül a nő. Az egyik legkiemelkedőbb és legismertebb 20. századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten díjas magyar költő. József Attila a makói gimnáziumi évek alatt tanár-barátokra talált, Juhász Gyula volt az, aki segítette indulását. Szántó Judittal, akivel 1930 végén összeköti életét.
Jó felkészülést kívánunk! Nincsen helyem így, élők közt. Vékonyka lett, kicsi, lerágtuk a húsát, elszívtuk a vérét…". Még egyszer, utoljára, rákérdez velük léte értelmére. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. A költemények magját egy-egy, tragikus felismerésekből elvont, sűrűsödött összefoglaló, megállapítás adja, és ez a versmag nő vers egésszé. Az ő tragikus sorsára és magával ragadó verseire mindenki emlékszik. Az albérleti díjakat sem bírta kifizetni, állandó költözködésre kényszerültek. József Attila Budapest egyik szegény kerületében született, Ferencvárosban. Kései költészete József Attila szerelmes versei József Attila "számvetés"- versei József Attila szemléleti fordulatai. 1928 őszén került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, mely a Szabó Dezső és Móricz Zsigmond nyomdokain haladó, paraszt-orientációjú fiatal értelmiségiek szervezete.
Június közepén részt vesz az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi íróhetén, ahol megismerkedik Marton Márta művészettörténésszel, s a fiatalasszony szépsége szerelemre lobbantja - így születik meg az Óda, e korszakában ritka, nagy szerelmi költeménye. Egy jó középiskolába járatta Attilát, aki később a szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, hogy középiskolai tanár lehessen. A kisfiút itt még a nevétől is megfosztották – mivel az Attila nevet nem ismerték – Attilából Pista lett. A szépség koldusa (1922). Tárgytalan bűntudat, a bűn nélküli bűnösség gondolata kínozza: "mért nincs bűnöm, ha van" (A bűn, 1935). Zúg a fejem, gondom s fájdalmam kicifrázva; mint a gyerek kezében a csörgő csereg, ha magára hagyottan rázza. Bécs-Párizs-Budapest 1926 nyarán tért haza Magyarországra.