Az, hogy egy szám 0-ra végződik algebrai kifejezéssel úgy írható fel, hogy 10 x (nem pedig úgy, hogy x=0) - F számot 6-tal osztva a maradék 5, az úgy írható fel, hogy F 6 +5 (nem pedig úgy, hogy F: 6 +5) Nagyon hálás lennék ha megírnák nekem, hogy ez így van-e és ha igen, vajon miért? Mint a legkisebb, azonos szinten létező alapegységeket. Így a relatív számskálákon a nulla, a reális tükrözhetőség szimbóluma lett. Válaszolunk - 750 - oszthatóság, páros számok, 6-tal osztható számok. Akkor a páratlan számokkal válik azonossá? A nullának, nincsen helye a kezünkön.
Az összeadás és a kivonás eredményét sem változtatja meg az érték nélküli nulla. 7, 5-et is eloszthatjuk 2-vel = 3, 75 pedig 7, 5 egyáltalán nem páros szám) A páros számok mind 2 többszörösei. Csakhogy, ha kinyitjuk a kezünket, mind a tíz ujjunkat láthatjuk. Mégis, definíció szerint ez utóbbi két esetben is többszörösről beszélünk. Besorolható lesz a páratlan számok közé? A 0 pozitív szám. Ugye, ez így érthető? Nevezetesen a kettő nullaszorosa.
Vajon ez az algebrai szöveges feladatok esetében lényeges, ahol a kiinduló helyzetből visszafelé kell valamilyen formában gondolkodni? Vagyis, a negatív számok, csak ilyen módon illeszkedhetnek a pozitív számrendszerünkhöz. Ha tehát, veszem magamnak a bátorságot, és a nullát hárommal szorzom meg, akkor is, még mindig nulla marad, de ki fogja elégíteni a "páratlan számnak lenni" matematikai tulajdonságot, mert a háromnak egész számú többszörösévé alakul? A 0 páros szám es. Valamilyen egyenlőséget, egyenértékűséget takar. Ha netán nem, hívjatok minket, és megbeszélünk egy rövid szóbeli konzultációt.
Megjegyzem, hogy középiskolában már nem x-eket írunk ilyenkor, mert valójában itt csak egész számok lehetnek az x-ek, amiket n-nel, k-val, m-mel szokás inkább jelölni. Vagyis, a tíz ujjunk az alapja. Úgy tűnik, hogy egy elavult és nem biztonságos böngészőt használsz, amely nem támogatja megfelelően a modern webes szabványokat, és ezért sok más mellett nem alkalmas a mi weboldalunk megtekintésére sem. Szerintem azonban, alkotóelemek hiányában, eleve nem beszélhetünk halmazról. A nullával való osztás pedig, éppen e miatt, teljes képtelenség. Jelezve ezzel, hogyha a nullát tartalmazó számnál osztunk tízzel, akkor egy egész számot kapunk eredményül, amely megmutatja nekünk, az adott periódus mennyiségét. Azaz azonos, egyenlő, egyenértékű. A 0 páros szám 7. Magának a nullának, nincsen külön matematikai értéke. Tehát, a nulla azért minősül páros számnak, mert a kettő nullaszorosa. De a nulla, még mindig nem jutott önálló, megkülönböztetett szerephez. Annak ellenére, hogy csupán annyi szerepe van a pozitív egyes szám előtt balra, hogy megnyissa a negatív periódusokat, és azokat, a tízes alapú számrendszer ciklikusságának a lehetőségével ruházza fel. Oly annyira, hogy a tízes, százas, ezres, és nagyobb helyi-értékű számoknál, az adott számba beépített ciklus-nullák éppen arra utalnak, hogy az adott helyeken, egyáltalán nincsen matematikai érték.
Így a nullával való szorzás eredménye, mindig a lehető legkevesebb matematikai mennyiség lesz, azaz nulla. Történetesen az, hogy valamilyen logikai trükk révén értéket adjanak, a matematikai érték nélküli nullának. Hasonlóan a 7 többszörösei (amik pont azok a számok, amik 7-tel oszthatók) egyszerűen jelölhetők úgy, hogy akárhányszor 7, vagyis 7x. Még az is kérdéses előttem, hogy egyáltalán, természetes számnak tekinthető-e? Amikor a nullával való osztás, teljesen értelmetlen dolog a matematikában. Így nyer a páros számokkal azonos besorolást. Komoly bonyodalmakat okozva ez által a matematikusoknak. A nulla tehát, csak önmagával lehet paritás. Ez teljesen független attól, hogy az x szám osztható-e 2-vel. Mert a matematika könyvek, egészen mást mondanak nekem a nulláról. Ha x/2-t írunk, az azt jelenti, hogy osztjuk 2-vel az x-et. Így a harmincas esetében, olyan ciklusról beszélhetünk, amelyet három tízes periódus épít fel. Amit a semlegessége miatt, nem lehet besorolni sem a pozitív, sem pedig, a negatív számok közé. Ha pedig, a létezés alapelemeit, elméletben felosztjuk egyforma, tovább már oszthatatlan tömegegységekre, akkor azokat matematikai szinten, az egyes számmal tudjuk kifejezni.
Így üres halmaz, az én véleményem szerint, nem létezhet. Mert az érték nélküliségénél fogva, nem sorolható be egyetlen matematikai értéket képviselő rendszerbe sem. Vagyis, a reális tükrözhetőség miatt, a kiindulási pont. A húszas pedig, már olyan ciklusról szól, amelyben két tízes periódus található. Vagyis, a létezést kifejezni képes abszolút számskálán, a nemlétezést jelképező nulla, nem is szerepelhetne. Lehet, hogy bennem van a hiba, de nem értem kristálytisztán. Ezt az alapvető bonyodalmat fokozza még az a tény, amit a nulla paritási "lehetősége" kínál számukra. A nulla, mindig a perioditás jele a természetes számok halmazában. Eltérve a számunkra természetes számrendszertől. Ilyen elven, elégíti ki a "páros számnak lenni" nevű matematikai tulajdonságot.
Így a nulla számunkra, teljesen természetellenes. Bízom benne, hoyg így érthető lesz a gyerkőcnek is. Mert ilyen módon, sokkal jobban illeszkedik, a digitális technika igényeihez. Azé a perioditásé, amelyik arra utal, hogy természetesen csak tíz ujjunk van kéznél, és így minden tízessel osztható szám, a nullával van ellátva. Ahol az üres halmazt, a nullával azonosítják. Kedves Matekoázis, Kérdésem: az algebrai kifejezések felírásánál gyerekem matektanárja a füzetükbe a következőt diktálta: - A páros szám algebrai kifejezéssel úgy írható fel, hogy 2x nem pedig x/2. Vagyis, nem létezni, csak relatív módon lehetséges.
A többszörös abszolút értékben nem mindig több az eredetinél, mert az egyszeres ugyanannyi és a nullaszoros meg a lehető legkevesebb, azaz nulla. Azaz azt, hogy hány ember tíz ujjára lenne szükségünk ahhoz, hogy az adott szám mennyisége, vizuális módon is felépíthető legyen, egy lineárissá tett sorrendben. A számok fogalmi történetében a nullának saját fejezete van, mert viselkedése sajátos. Vagyis, még mindig nulla. Mégpedig a relatív számskálák nulla pozíciójában.