Pedig nagyon is megható volt, ahogy bűnbánóan követtem a királylányt. …] A sirály hangja olyan, mintha egy lezüllött operaénekesnő perelne a magánnyal. Oly szép ma az ég lombok lgy szava kél 4. Őszidők járta éveim mögött rég elszállt már az illatos tavasz, még is oly szép, és fáj a perc, meglátni téged átélni azt. Minő csodás öszhang ez, kedvesem, E sokszerü szó és egy értelem. Egy este álltunk egymással szembe, a csillagokat lesve, Testünk, léptünk a sötétben egymást kereste. Avagy mi tesz nemesbbé tégedet?
Csak tűzet okádni nem engedett az atya. Kit a sors csak egyszer hozhat el. Olcsó szavam megnevettet, és minden búdat elfeledtet. Hány hosszú perc, mennyi apró, égő, kedves pillanat, míg e szempár nézte s eltette arcomat. Amint megérkezett, kisétáltak a tanáriból, hogy azt a tíz percet együtt töltsék.
Villamosok és évszakok. Csak az a dal búg ma is a fülembe, kutatva még a rég elmúlt szavad, tűnt időt remélve a végtelenbe, mit most emészt bús őszi alkonyat. Kié e nélküled-kopár. TAVASZI ÉGEN Magasan az égen, fent úszik a kéken, versenyez a Nappal! És ha egyszer mégis végleg távol marad, Szó szerint szivednek egy hurja elszakad. Oly szép ma az ég lombok lgy szava kél online. Már emlékek úsznak, kékködös az éj, rólad most újra a szerelem mesél, lusta vágy kéjeleg s ömlik lomhán a sötét. Hallgasd csak Ádám, oh mondd, érted-é.
Legenda, vagy talán varázs? Kidühöngi magát gyorsan, friss lesz ismét a levegő, megpihenhetnek kicsit, míg el nem jő, a következő. Itt már, csakis a szív diktál s azt mondja, amit a tied! Egyszer oly' szabad ès kecses, büszke, fèrfi szìvem az erôs dìvàt làtja, màskor mint zsenge, pici ôzike, kèt erôs karom vèdelmèt vàrja. Megduzzadt folyamom. S hol járt nappal a Nap büszkén, dölyfösen, ott rozzant parasztszekér a Göncöl döcög kerek csillagkereken. Oly szép ma az ég lombok lágy szava kelkoo. Majd százezer tündöklő csillag figyel és vigyáz reád, és hajnali csend őrzi békéd hogy éget a láz és a vágy, és mily szépek lesznek az estek, az éj, forró kalandra hív, 20. érzed a fényt és az álmot hogy egyszerre dobban a szív.
Én állok kint… Én csengetek. Megkövitett tarka malacát, –. Álmodj konok vasvilágot, hűs könnyet, bánatot álmodd a boldogságot! Letehetted nálam az összegyűlt kőhalmod, Hogy másnap új erővel folytasd kalandod. Betétdal a Hüm Brek című meséhez) 131. De más rabság ez, a tied. Milyen szép és milyen szomorú. Beérkezett pályaművek. Te tiszta szív és szó, hogy vágyom rád! A CSEND Ajándék ez az ősz, a karcsú napsugár már utolsót táncol, bús levél rezdül, majd rőt-aranyba sárgul most a csend lappang, pihen alvó szívedben, nem ér a bánat, nem ér kín, keserűség, * lehullt mind a lomb, az árva levél már mind nyugodni tért.
Hajtsd fejed újra vállamra, simulj kedves lágyan hozzám, ne várj a messzi holnapra; csak ölelj! A sirályfélék (Laridae) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó család. Érezted, ha tudod, hogy másnap találkoztok, hogy elvarázsold őt, ez az összes gondod? Vonszolom kopott trónomat. Ebből az alkalomból szinte napra pontosan 12 évvel az első látogatása után Marcus Füreder, azaz Parov Stelar visszatér a debreceni Nagyerdőre. A nyár, már csak szűnő mosoly. Egy fémveretes csatos üvegben laknál, itt az ágyam mellett, velem. Csakhogy fekete folt volt az életén: alkoholistává vált. Nem értek én már semmi mást, nem hallok én már semmi mást, csak azt a néma suhogást, azt a szárnytalan szárnycsapást. Az milyen jó lenne, ha együtt ébrednénk! Langyos esti csendjét simogatná híven, múltján merengne, de késő már, felhőt fest a szürke éj, borút odafenn.