Hajdó Imre a Hajdó Imre és Geréb Mária fia, született 1851-ben; első neje Szente Júlia, má¬. Széki biró Budapest. A ma élők közül Dénes megyei nyug. Czeczilia földvári Navay Laszlone (sz. Nagyváradi Pásztohy D. ).
Benk de Felsőpulya Címereslevele kelt 1591. dec. 23. Takarékpénztári tiszt Budapesten. SZOMBATFALVI (szombatfalvi. ) 1825-ben városi tanácsos, 1834 ben pedig követ.
3 Kiterjedt család, melyből Mihály Ferencz mint nyugalmazott kir. Lásd Csányi munkálkodása Erdélyben, dr Márky Sándortól "Erdélyi Muzeum" 1898. év¬. 8 Orbán Balázs Székelyföld leírása. Most pedig édes Pálmay barátom midőn átadom a szót neked, tőled kérem az enge-. Szintén a parajdi sóbányán szolgált. LÁZÁR (siménfalvi. ) Rákóczy György-től kapott ne¬. Mózes, g Sámuel Mózes, 's | Mihály. 1797. unitárius lelkész. Tordai Sámuel, kinek neje Ambrus Klára, gyermekei Sámuel, Mózes, Zsuzsa és Ferencz. Pilusok vannak felvéve, 2 hogy ezek az uzapaniti vagy makfalvi Dósa családból származtak-e, adatok hiányában. A régi, ritka családkutató szakirodalom digitalizálása. Mányai, a czukoradóról, az árképződésről és törvényeiről, Oroszország pénzügyeiről, az adóeszményröl tudo¬.
Gábriella Sámuel sz. A) Róza a) Antal f 1793. a) Katalin. Ban, s mig honfi kötelességükkel önzetlenül adóztak a haza oltárán addig vagyonuk itthon összement, ámbár. Idén tizedik alkalommal vesznek részt az erdélyi magyar kiadók a könyves eseményen. Maghiarii din România (Romániai magyarok) 1945–1955. A) Gálffy Mihály sz. Ennek fia Ferencz okleveles építész, cs. Huszárezredes, a vaskorona-rend lovagja, birtokosa a katonai érdem-rend, a hadi-érem, a szolgálati-érem és a jubileumi-eremnek, valamint a persai nap-. János (neje: Hegyi Teréz), fiai: Domokos, András, Ferencz, Zsigmond és Menyhárt. Elnök, sajtóiroda vezetője.
A producens alperesek, a köz felperes által nemességek kétséges volta iránt indított ezen keresete. Régi székely nemes család, a marosszéki Bere községből származik, hol 1614-ben Zabadi. Házára, ezen ágból Szabó Lajos telepedett meg Székely-Kereszturt. 2 E családból Simon János 1847-ben Hunyadvármegye főjegyzője, Simon Ferencz ugyanakkor és ott ügyvéd; ennek fia József. Györgyffi néven eszküsznek fel Básta főgenerális rendeletére a császár és király hűségére. István f 1849. dirigens királybíró, főrendiházi tag. Azért vévén, szállítsa őket a havas alatt levő falukra és valameddig Iskender pasa elhalad, mindaddig vigyáz-. Színész kormánytanács tiszteletbeli elnöke, a Ferencz József-rend lovagja, nyugalmazott színművész, iró, jeles. BALÁZS (csehétfalvi. ) Dor és Eszter), Lajos birtokos, Elek tanító Ujszékelyen és Eszter férjezett siménfalvi Elekes Györgyné. Kányádi Derzsi Júlia. B. tartsafalvi Pálífy Anna.
Belügyminiszteri szám. Mária Terézia királynő által az erdélyi guber-. Előforduló tévedések kijavítására is kiterjeszkedtem. Ról — ékely és Szt-Erzsébetre, utóbbi ág kihalt, de annál terjedelmesebb lön az ujszékelyi. A másik ág: ÍKocs Borbára. Kép szép birtokot kapott. Az atyhai ág okmányai Simó Mátyás birtokos őrizetében Sz. T Ezen névre ma tnár csak az "Or mányi kert és Ormányi erdő" emlé¬. Jakabffi László és Tamás emlittetnek 1614-ben a Bethlen Gábor-féle. "Éjféli párbaj" czimü drámai költeményeit a kolozsvári nemzeti színházban sikerrel adták elő.
Elmondta, hogy mily nagy szüksége lesz neki nemsokára egy oly. Ebben Szerző szigorúan betartja azt az alapelvet, hogy csak hiteles adatok közlésére szorítkozik. László lelkész Kadicsf I s t v án). Május 9-én a palánki ütközet utáni visszavonulás alkalmával. Egyik kezében galamb, a másikban tekergő kígyó nyílszerű kinyújtott nyelvvel, utalással Jézus újtestamentumi szövegére: "Legyetek szelídek mint a galamb és ravaszak, mint a kígyó". Pálmay: Udvarhely 33:4. Leánya Farkas Anna férjezett aranyosrákosi Özvegy-.
László korát megelőzi s igy Hunfalvi Pálnak azon állítását, hogy a székelyek a nagy király telepitvényesei lennének: megczáfolja, illetve támogatja Szabó Károly nagy történé--. Sajtó alatt; Trogmayer Ottó:X—XII. Gymnasium levéltárában őrzött "Mike S. "-féle genealógiai collectioban a "Nyujtódi".
Megjegyezendő, hogy a bécsi statisztikai igazgatóság mindkét népszámlálás nak csupán az országos végeredményeit tette közzé, s ezért csak ezekből a forrásokból meríthettük Erdély /és a Partium/ 185o. Végül külön felmérte a portális adó alá eső 63 megyén kivül élő kiváltságos népelemek, igy a székelyek és a szászok mel lett a jászkunok, valamint a királyi szabad- és bányavárosok népességét is. Ám tekintettel arra, hogy e két felekezethez tartozott /a nem nagyszámú székelyföldi magyarok mellett/ a cigányság túlnyomó része is, lega lább ez utóbbiak kiiktatása semmiképpen se mellőzhető.
Mályusz Elemér: A magyarság és a nemzetiségek Mohács elo'tt. Az ország uralkodóit az erdélyi országgyűlés szabadon választotta. 1620. évi hadjárata során a következőket írta a székelységnek. Egyedül N. Togan az, aki "Románii din Transilvania la 1733" cimen közzétett munkájában néhány községi adatnál mégis feltünteti: "Zingari". Jogtudományi Közlöny XXXV. Az Erdélyi Fejedelemség. A magyarok számát a Királyhágón túl szerény mértékben az asszimiláció is gyarapította. Unitáriusok (szentháromság tagadók). Népmozgalmi arányszámok: 182o-185o között. Az 1691-ben kiadott Diploma Leopoldinum szavatolta a sajátos erdélyi sokszínűség fenntartását és a vallásszabadságot. Század hozta el Erdély számára a Pax Habsburgicát, azaz a Habsburg Birodalomba való betagolódást követő békeévek időszakát, ami a század végére kis híján Erdély népességének megduplázódását eredményezte. Mindettől eltekintve, Pascu számitási módszere is megtévesztő, amikor a plébániák számát egyenlőnek veszi a települések számával.
Ez a módszer nem ad ugyan felvilágosítást a vándormozgások teljes nagyságáról, sem a honnan-hova kérdésről, de megbízhatóan és pontosan meghatározza az országba érkező és onnan távozó vándorlók száma közti különbözeiét, rávilágít a népességfejlődés tényezőire. A kapitalista átalakulás későn kezdődött el, s elmaradt a magyarországihoz képest is, de megelőzte a román fejedelemségekét és általában a keletebbre és délebbre fekvő országokét. A művelődéstörténet egyes jelenségeit vagy személyeit különböző arányokban, terjedelemben mutatják be az egyes szerzők, a vitakérdéseket az irodalomban jelzik. "A magyarok, akik közt sok a nemes, földjeiket kitünően művelik, nem vá rosokban laknak, hanem faluszerüen, várakban és házakban. ↑ R. Várkonyi Ágnes: Az önálló fejedelemség utolsó évtizedei i. Évi népszámlálások etnikai vetületének elemzése kapcsán közölt táblákkal szintén a nemzetiségek felekezeti alapon becsült lélekszámait tünteti fel. Mint tudjuk, az 1786. évi népszámlálás sem az etnikai, sem a vallásfelekezeti viszonyokat nem vette számba, de az összes népesség számáról kétségtelenül megbizhatóan tájékoztat. NYÁRÁDY R. KÁROLY ERDÉLY N ÉPESSÉGÉKEK ETNIKAI ÉS VALLÁSI TAGOLÓDÁSA A MAGYAR ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL A DUALIZMUS KORÁIG1 - PDF Free Download. A fejedelemségben, ahogy az ország más részein is, a másik igen jelentős privilegizált városcsoportot a mezővárosok (oppidum) alkották. Hintz, J. : Volkszáhlungen in Siebenbürgen.
Az egyetemes katolicizmus, protestantizmus, ortodoxia határozták meg a magyar, román vagy szász kultúra jellegét, még ha a helyi sajátosságok differenciáló tényezőt jelentettek is, s vallás és etnikum nem mindig esett egybe. Ám jóval nagyobb méretű volt a jobbágyság - magyarok és románok - elvándor lása a török alól felszabadult magyarországi részek, igy a Bánság felé, ami a vándor mozgalom egyenlegét erősen Magyarország javára billentette. Adataik kiértékelése előtt meg kell jegyeznünk, hogy mind a három összeírás kiterjedt az akkor Erdélyhez tartozó Partiumra is /Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd megyék, valamint Kővár-vidék/, s igy az alábbi adatok - az eddigiektől eltérően ezzel együtt értendők. Minthogy ezt a magyarázatot a természetes népmozgalom adatai a legkevésbé sem támasztják alá, alapos okunk van feltételezni, hogy a román népesség 18. századi példátlan arányú gyarapodásának - a valószinüsithető legmagasabb természetes szapo rodás mellett is - jelentős forrását kellett képezze a bevándorlás. Erdély történetét úgy írtuk meg, hogy mind a három etnikum sorsát és a közöttük lévő kapcsolatok alakulását igyekeztünk figyelemmel kísérni. Bocskai elutasította azt is, hogy a szultántól kapott koronát magyar ellenkirályként viselje. A korabeli forrásokban terra Siculorumnak nevezték a székelyek lakta földet. Magyarok és románok. A közállapotok jobb vagy rosszabb volta, az okiratos bizonyítékok kisebb vagy nagyobb száma éppen annyira nem döntő bizonyíték a román kivándorlás mellett, mint a román papság erről siránkozó panaszlevele. Pál Judit és Fleisz János. Erdély statisztikai adatsorait a kiadvány külön fejezetben foglalta össze, éspedig a még érvényben volt hagyományos közjogi szerkezete /vármegyék, székely és szász székek, vidékek/ szerint tagolva, de aPartium nélkül, amelyet 186o-ban vissza csatoltak Magyarországhoz.
Erdély és a Partium 1069-ben számba vett polgári népességének vallásfeleke zeti megoszlásáról az alábbi tábla tájékoztat. Szórványos megjelenésük legkorábbi időpontja későbbi oklevelekből következtetve - a 12. század legvégére tehető. Állandó megtelepedésük viszont az eddigi nomád pásztorkodás transzhumáló pásztorkodássá alakulásához vezetett, ami annyit jelent, hogy a nyájakat csak az őrzéssel és a tejtermékek készítésével foglalkozó férfiak kisérik a távoli legelőkre, mig otthon hagyott családjuk felnőtt férfi és női tagjai a földeket művelik, illetve a katonai szolgálatokat látják el. Ezt az immunitást veszítették el a székelyek az 1562-ben lezajlott, és János Zsigmond által levert lázadást követően. A székely társadalomnak ez a három csoportja megmaradt a következő századokban is, bár a 16. század végén a gyalogosok egy részéből kialakult a puskás gyalogosok (pixidarii) rétege, akiket darabontoknak is nevezünk. Bár kérdés, va jon az iskolás gyermekek aránya nemzetiségenként azonos volt-e, Keleti Károly e mód szerrel becsült adatait általában reálisnak tartják, s a korabeli Magyarország népes ségének anyanyelvi megoszlását illetően ma is azokra szoktak hivatkozni. Szemléletünket a történeti materializmus alapkategóriáinak alkalmazása jellemzi, miután meg vagyunk győződve arról, hogy a történelem elsősorban a társadalmi haladás és az ezzel szemben fellépő erők küzdelmeinek története, még ha ezek a küzdelmek szoros kapcsolatban vannak is a különböző etnikumok, népek és nemzetek fejlődésével, s a 18. század végétől a nemzet, a nemzeti állam kialakulásával fonódnak össze. Szám (10), 31-45. o. Eredményeit a statisztikai hivatal csupán törvényhatóságok /és városok/ szerint részletezve tette közzé /112/. LIPÓT császár rendelete, eszerint Erdély a Habsburg Birodalom Magyarországtól különálló része. Főleg a tudományok ápolásában élenjáró erdélyi szászok szorgos kutató mun kájának köszönhető /hasonlóan a tanulmányunkban felhivott egyéb vonatkozású források javarészéhez/, hogy a természetes népmozgalom alakulásáról, vallásfelekezetenkénti részletezésben Erdély összes népességét átfogva - az adatok töredékes volta ellenére - eléggé megbizhatóan tájékozódhatunk. A kérdést bonyolítja az a körülmény is, hogy abban az időben az ortodox vallást követő románság még jobbára pásztorkodó életmódot folytatott, állandó falusi telepü léseinek jórésze csak a 14. században kezd kialakulni. A bihari Telegdről ide települt telegdi székelyek alkották a székelyek fő- vagy anyaszékét, Udvarhelyszéket, amelyhez Keresztúr és Bardóc fiúszék tartozott.
A kettős királyválasztás ténye (1526) elejétől fogva magában hordozta azt a lehetőséget, hogyha egyik király sem tudja a másikat – bármi módon – eltávolítani a hatalomból, az uralmuk alatt álló területek idővel elkülönülnek. Ahol ez a folyamat megindult, ott már lehetett szerepe a magyarosító politikának, a magyar iskolahálózatnak. A kettős királyválasztás belharcokat szült, ezek megszüntetése érdekében létrejött a váradi szerződés, mely értelmében, ha Szapolyai meghal, akkor a magyar királyság teljes egészében a Habsburgok hatalma alá kerül. Lásd: Ortvay T. : i. Budapest 1891. köt. Társadalmi átalakulások a 17. század végén. Miként azonban D, Prodan / 3 3 / helyesen mutat rá, a jezsuiták csak az "unitusok" számáról tettek jelentést, ebben a számban tehát nem foglaltatnak benne azok a románok, akik az uniót elutasítva, továbbra is az ortodox egyház hívei maradtak. ↑ A kiváltság értelmében a város polgárai bíráskodási ügyekben egyenesen a vajdához illetve a királyhoz fordulhattak. Két nagyobb városuk Brassó és Szeben volt (kb. Megjelentek még az anabaptisták (újrakeresztelők) és a zsidók is.
Original Title: Full description. Ám képtelenség feltételezni, hogy mindössze hét egyház népmozgalmi adatai ból reálisan általános érvényű következtetést lehet levonni Erdély egész románságának vagy magyarságának szaporaságára vonatkozóan. Még: Pál-Antal Sándor: Székely mezővárosok a fejedelemség korában. A törökök elleni visszafoglaló háború terhei és veszélyei elől rengetegen menekültek át Erdélyből a román vajdaságokba. Városok, mezővárosok.
Erre abból is következtethetünk, hogy az 1869-es népszámlálás tanúsága szerint a val lásfelekezetek /úgyszintén a vallási alapon becsülhető nemzetiségek/ viszonylagos sú lya az 185o-es állapothoz képest alig módosult, s a nem jelentős arányeltolódások is jórészt a vallásfelekezetek egymástól meglehetősen eltérő természetes szaporodási üte mének következményeként értékelhetők, miként ezt a fenti népmozgalmi statisztikából láthattuk. A jómódú családok próbáltak elszakadni gyökereiktől és a magyarságba beolvadni. Száz fabula címmel lefordította, átdolgozta Aiszóposz meséit. ↑ Statuta Jurium Municipalium Saxonum in Transsylvania. 1541-ben Szulejmán szultán elfoglalta Budát, az ország fővárosát, onnan kiűzte János király özvegyét, Izabella királynét és Erdélyt illetve a Temesközt adományozta számára lakhelyül és birtoklásra. Az első összeírás 1733-ban készült. A fejedelemségkori Erdélyben a rendek ragaszkodása privilégiumaikhoz, a középkori társadalmi struktúra túlélését vonta maga után. Mohács után a kettős királyválasztás Erdély különállását fogja eredményezni, amelynek zavaros következményeit az 1570-es speyeri egyezmény rendezte. A gazdasági-társadalmi ellentétek Erdélyben éppúgy, mint Közép- és Kelet-Európa más részein, etnikaiakkal párosultak, s ezek a nemzeti ellentéteket jelentősen befolyásolták, annak ellenére, hogy a különböző etnikumokhoz tartozó osztályok sorsa hasonló volt, és érdekeik közösek. Ezt a királyi oklevelet jogos büszkeséggel nevezik a szászok "Goldener Preibrief"-nek, hiszen ez vetette meg a szászság egységes nemzetté fejlődésének alapját, s ebből ala kult ki az Universitas Saxonum intézménye, mint a szász nemzeti egység kerete. A szerzők kutatásaik alapján kialakított egyéni véleményt mondanak el, a szerkesztés pedig nem is törekedett arra, hogy nézeteik mindig és mindenben egyezzenek. A két görög ritusú egyház hiveit /a cigányok kivételével, akik számát a nem zetiségi statisztika hivatalos adatával egyezően tüntettük fel/ románoknak tekintet tük. A retrográd erők viszont éppen a "román veszélyre" hivatkozva igyekeztek védeni kiváltságaikat.
József-féle összeírás a népesség minden rétegének lélekszám szerinti megszámlálásával megközelítette a modern népszámlálás lényegét és jel legét, eredményeit általában megbízhatóknak tartják. A tö rök hódítás balkáni előnyomulása következtében a románság tömegesen húzódik át a Kárpátok túlsó oldaláról a még egyelőre nyugodtál): életet biztosító Erdélybe, s igy kívülről állandó erősítést kapva, az etnikai erőviszonyok fokozatosan javára tolódnak. Önkormányzati jogot, és az egy összegben történő adófizetés szabadságát is megkapták. A románok esetében ezeket az ellentéteket kiélezte az a tény, hogy az uralkodó osztályban a román etnikum aránya csekély volt, s még a 19. században is elsősorban az egyházi értelmiségből került ki. A kizárólag Lengyelországban és Erdélyben elfogadott antitrinitárius felekezet, a kolozsvári Dávid Ferenc hatására vált egyre közkedveltebbé. M a r ie n b u r g: /64/.
Szervezetébe a polgá ri igazgatás alatt álló területeken elszórtan mintegy 2 8 5 helység tartozott, de ezek többsége is vegyes, polgári és katonai népességű volt, csak a naszódi 2. román gyalog ezred 44 községe képezett tiszta katonai kerületet. A középkori szászok/németek erdélyi létének rövid fejezetét alkotta a Német Lovagrend barcasági története. Bethlen 1614-ben megerősítette a város korábbi privilégiumait és hozzátette, hogy mivel az elmúlt háborús idők miatt a lakosság elpusztult, ezért a bevándorolt jobbágylakosság megmaradhat a városban.