A vidra szőre sötétbarna a hátán, a nyak irányában világosodik, ugyanígy a nyakán, a mellkasi részen és a hasán világos. Csípni persze tud, ha hozzáérünk a tapogatóihoz, de életveszélybe nem kerülünk tőle. Igaz, hogy egyes régiókban a cápák száma növekszik, valószínűleg az embereknek a természetes élőhelyükre gyakorolt hatása miatt. Az íveltpáncélos tarisznyarákokhoz azokat a családokat sorozzuk, amelyeknek széles, elől ívelt a fejtorperemük, mint ahogyan az például a Thalamitan is feltűnik. Ne pisild le: a legfontosabb teendők medúzacsípéskor - Dívány. Akár naponta előfordulhatnak paralízishez vezető, néha fatális csípések. Valószínűleg támadásnak fogják tekinteni, és visszavágnak. Itt találjuk az Adriai-tenger legmélyebb pontját is, 1230 méteres vízmélységben.
Az ember különösebben nem ízlik neki. Kíváncsi természetű, ezért mindenbe beleharap. Ha erőszakkal akarnók letépni őket, inkább feláldoznák az ollójukat, ami által természetesen veszítenének az értékükből. Fontos! Ezekkel az állatokkal vigyázzunk, ha tengerpartra megyünk nyaralni. A folyó alsó folyása, a Roški slap vízeséstől lefelé tószerű, itt inkább pontyfélék élnek. A szilikonzsír eltávolításához a maszk lencséjének mindkét oldalát kenjük be egyenletesen szemcse nélküli fogkrémmel.
Tűpárnák, tízcentis egysejtűek és más apró adriai csodák. A potroh rövid, lapos, a fejtor-rész alá csapható, és nincsen farokúszóval ellátva. Főzéskor felső része nem lesz egészen piros. Kezelés: Minél előbb távolítsuk el a tüskéket, amihez használjunk egy ragtapaszt vagy ragasztószalagot – óvatosan nyomjuk rá a bőrünkre, és húzzuk le –, majd fertőtlenítsük le a területet. Rendkívül közönséges Nápoly környékén. A bikacápa éppen a sekély vizeket szereti, és az édesvíz ellen sincs kifogása, tehát folyó torkolatoknál is ugyanúgy felbukkanhat. Erre szolgál bizonyítékul az a videó, amit egy turista vett fel június első napjaiban a horvát partokon, írja a Total Croatia News. Adriai tenger mélység térkép. A tünetek súlyossága több tényezőtől függ, a medúzafajtán túl egyebek mellett az áldozat életkorától, testsúlyától, egészségügyi állapotától, illetve attól, hogy hol helyezkedik el a csípés. Futás közben gyakran fenyegetően a fejük fölött tartják ollóikat, amiért az angolok "integető"-knek nevezik. Pelagikus életet élnek.
Ha hozzáérünk az állathoz, akkor azonnal a bőrünkbe fúródnak a tüskék, amelyek kellemetlen, égő fájdalmat, duzzanatot és bőrpírt eredményeznek. A Thoracostracákéihoz hasonlók azonban a tor hasadt lábai, az egyik nem faroklegyezője és a nyélen ülő szemek, amelyek mind olyanok, mint a Schizopodák megfelelő szervei, valamint az első csáp alján fekvő statocysták, amelyek csak a Decapodáknál, a folyami ráknál és rokonainál jelennek meg újból. Az álcázás (mimikri) tökélyre fejlesztett szintjét képviselik. Mindössze három alkalommal látták a Skradinski buk vízesés környékén az éjszakai életet élő bagolylepkét (Noctua haywardi). A cápák elkerülésére a legjobb módszer, ha nem fürdünk olyan partszakaszokon, ami közel van a cápák territóriumához. "A partvidék alsóbbrendű népessége nagyon eszi s finom és kellemes ízéért nagy mennyiségben viszik a londoni piacokra is. Sokan közülük a szárazra is kimennek. Az egyes óriáspéldányok 6–8 kg nehezek és sokkal gyakoribbak a Földközi-tengerben, mint a homár és ezért az inyencek számára közönségesen ők pótolják a homárt, amely inkább az Atlanti-óceán és az Északi-tenger vidékének a lakója. A közhiedelemmel ellentétben nem a nagy méretű, nagy ollókkal rendelkező skorpiók a legveszélyesebbek. Ha alacsony a vízállás, akkor gyakran olyan sokan tartózkodnak közülük a Földközi-tenger partjának szárazon levő részein, hogy ha feléjük tartunk, hát csodálkozunk a hirtelen a tenger felé futó kicsi csigák óriási tömegén; a legközönségesebbek közé tartozik a hegyes kúpban megnyúlt Cerithium vulgatum nevű faj, amelyet a "Diogenes rákja", a Diogenes varians Costa használ lakásul. Mérge 1250-szer erősebb a cianidoknál. A legtöbb esetben tehát nincs szükség orvosi ellátásra, a különböző házi gyógymódok azonban nem egyformán hatásosak. Várod a nyarat? A horvát tengerre megy a család? Ezek a mérgező halak paralízist okozhatnak. Nevű fajnak Doflein szerint az a szokása, hogy ha ide-oda megy, két leghátulsó lábát magasra felemeli és egyensúlyozó rúd gyanánt használja. Vigyázzunk, hozzányúlni véletlenül sem ajánlott, ugyanis ez a virágállat égető fájdalmat okoz, csípése nyomán akut bőrgyulladás alakulhat ki.
Bár az oroszlán étlapján elsősorban zebrák és antilopok szerepelnek, ha a szükség úgy hozza, nem veti meg az emberhúst sem. A medverák meglehetősen gyakori állat és 30 cm-nél hosszabbra is megnő. A Föld legnagyobb testű szárazföldi állata. Ott, több más tengeri állattal együtt leginkább azon a roppant emelkedésen, azon a padon található, amely a kontinens partja mentén húzódik és amelytől kezdve a tenger feneke meredeken esik az óceán mélye felé. A nagy fehércápa a partmenti helyeket kedveli, és 12-24 fokos tengervízben érzi jól magát, ezért a mérsékelt övben elterjedt. Minél serényebben kocsikázik a rák, annál jobban nő és tenyészik a szivacs, mely nemsokára taplószerű, sárgás-vörös bevonat alakjában borítja az egész házat, és ennek bejáratán is túlnő, úgyhogy a ház a rák növekedő potroha számára állandóan nagyobbodik, amint azt a szivacsokról szóló fejezetben is olvashatjuk. A búváruszonyoknak két főbb típusát kínálják, a papucsost, ahol a lábrész egybeépített az uszonnyal, illetve a pántost, amit búvárcsizmára vagy szörfcipőre lehet felvenni.
E rendkívül szép csalánozóknak (Cnidaria) – látszólagos ártalmatlanságuk ellenére -, igen erős a csalánmérgük, így véletlenül se érjünk hozzájuk. A légies medúzák a csalánozók törzsébe tartoznak, ahová körülbelül 10 ezer faj sorolható. A fiatal homárok ebben a korban nyilván rendkívül elrejtett életmódot folytatnak, mivel életük folyamának ezt a részét csak akváriumi tenyésztési kísérletekből ismerjük. Bokrok, amelyeket itt-ott ültettek, szintén a mocsarak beláthatatlan sík felületén való tájékozódásra szolgálnak. Ilyenek például a tengeri sünök bizonyos fajtái, melyek előszeretettel élnek a sziklákon kisebb kolóniákban és melyek tüskéi fájó, égető érzést okozhatnak, ha belelépünk. A második antennák csökevényesek. Kétféle módon fogják. Az Euscorpius italicus Olaszország és Horvátország adriai régiójában található.
Szinte csodálatos, hogy a fölötte apró állatok (a Mysis még egy hüvelyk hosszú sincsen) hogyan adhatnak elegendő táplálékot a legnagyobbnak, és anyagot roppant tömegű szalonnája felhalmozására. 86 liter) jóízű olajat ad. Ekkor megfordítja és hátsó, kisebb ollója segítségével kihúzza a fehér, kocsonyás anyagot. A keleti és a nyugati partvidék jellegét tekintve alapvetően eltér egymástól. E három tárgyat a búvárok együttesen ABC felszerelésként emlegetik, ugyanis minden búvárfelszerelésnek ezek az alaptartozékai.
Csípésükkel halálos kórokozók tömegét juttatják áldozatuk szervezetébe, és évente 2-3 millió ember halálát okozzák. A Seychell-szigeteken Möbius olyan rövidfarkú rákot figyelt meg, amelynek minden példánya, akár hím volt, akár nőstény, minden ollójában egy-egy aktíniát hordott. Amely éjszaka üregekben, magaásta barlangokban lakik és ezeket a kókuszdió héjának a rostjaival béleli ki. A neoprénből készített, kemény talpú búvár- vagy szörfcsizma, ha part menti, nemegyszer éles és forró sziklákon át próbáljuk megközelíteni a vizet, megvédi a lábunkat. Ha a víz 1–2 hüvelyk mély, az állat nyugodtan leszáll a fenékre. Fontos, hogy ne érintsük meg a csípés helyét, ugyanis a medúza fogókarjairól leszakadt apró részek még szintén veszélyesek. Az elővigyázatosság sosem árt, ha vízparton nyaralunk, legyen az akár tenger, akár itthoni strand.
A németek Pöppig ajánlatára "Mittelkrebse" néven ismertetik őket. A világ 25 legveszélyesebb állata. Szemeik nyél nélkül ülnek, mint az Arthrostracáké. Cholnoky Jenő: A Földközi-tenger ·. Még szerencse, hogy a krémszínű teremtmény planktonokkal táplálkozik. A kisebb alakú kövirák (Potamobius torrentium Schrank, Astacus saxatilis, longicornis), amely különösen karcsú, majdnem hengeralakú fejtorral tűnik ki, inkább tekinthető hegyi alaknak; egyesek szerint ez csupán a nemes rák egyik válfaja. A fekete özvegy pók a Horvátországban található mintegy 30 pókfaj elnevezése.
Nem a nyugodt fürdőzés titka, de az is fontos, hogy legyünk éberek, és vegyük észre, ha veszély közeleg. A Leucosiidae-család tagjai többnyire a gömbalakú héj által különböznek a Calappidaektől. A legtöbb rövidfarkú rák oldalvást megy, keszegjáró, s kivált ha gyorsan és fürgén szalad, komikus látványt nyujt. Mintha mankón járnának, úgy sétálnak ide-oda, és mihelyt valamelyik Patella elmozdul a helyéből, azonnal odasietnek, hogy ollójukat a héj és a szikla közti keskeny hasadékba dugják, a házat felfordítsák és az állatot felcsemegézzék. A vasráma nyitva tartja a háló száját és fölszántja a tengerfeneket, mialatt a ló, melynek hámjához kötél köti, előre megy. Most megtudhatjuk, melyek azok az állatok, amelyeknek a csípése, harapása fájdalommal járhat. Ha ez megtörténik, soha ne próbálja meg elkapni vagy megölni őket. Ugyancsak e tenger alatti rétek gyakori lakója egy másik lábasfejű (Cephalopoda), a polipnál jóval kisebb, ám a színét ugyanolyan tökéletesen változtató szépia vagy közönséges tintahal (Sepia officinalis).
Hasznos praktika egyénként, ha már megtörtént a baj, hogy ecetes lábfürdőt veszünk, ez ugyanis segíthet feloldani a mész alapú, beletört tüskedarabot. Már pár méteres vízmélységtől megfigyelhetők a sziklákra telepedve, helyhez kötötten élő aranyszivacsok (Aplysina aerophoba), amelyeket élénk, citromsárga színükről és hosszú, kéményszerű ágaikról könnyen felismerhetünk. A kígyók ott rejtőznek el.