A vonulási időszakban megnő hazai megfigyeléseinek száma, ilyenkor gyakran alföldi területeken is feltűnik, de a tél nagy részét be nem fagyó folyók, patakok, tavak partján tölti. A csendes-óceáni térség 14 AKCS-állama közösen tárgyal az EU-val gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről. Tovább... A parlagi sas a magyar természetvédelem egyik kiemelten fontos madara.
Tovább... Eredetileg észak-afrikai, dél-európai elterjedésű madár, de mára az északi területek kivételével Európa nagy részét meghódította. Hangja azonban jellegzetes, gyakran hallatja, vonuláskor akár közparkokban, kertekben is hallható pitypalattyolása. Tovább... Főleg pockokkal, cickányokkal, egerekkel táplálkozik, ezért a fészekalj nagysága nagymértékben függ a mezei pocok állományától, de apróbb énekesmadarakat is elejt. Táplálékát is ott szerzi, ami apró rovarokból – pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák – és pókokból áll. A Bíróság Statútuma az ENSZ Alapokmányának szerves része, így valamennyi ENSZ- tagállam a vitás ügyeit a Bíróság elé viheti. Riasztóhangjára az erdő legtöbb állata felfigyel. Tovább... A három sárszalonkafaj közül ez az egy fészkel hazánkban. Európában terjeszkedőben lévő faj. A fa törzsén és a talajon egyaránt szokott táplálék után kutatni. Egyébként Magyarországon ritka fészkelő. Nyugat afrikai ország rejtvény 3. Táplálékát a fán lakó nagyobb hangyák, lárvák, pajorok, bogarak adják.
Főleg nagyobb természetes vizeink és halastavaink mentén jelenik meg, többnyire egyesével. A mezőgazdaságról szóló fejezet nem terjed ki a piacra jutással kapcsolatos kérdésekre, például a vámokra és a biztosítékokra – ezeket az árukereskedelemről szóló rész szabályozza. Évente változó számban telel nálunk. Magyarországon általánosan elterjedt faj. Parlagokon, mezőgazdasági területeken, főként tarlókon táplálkozik. Főként rovarevő, de pókokat, csigákat, férgeket is elfogyaszt. Saját jogú öregségi nyugdíjas. Magyarországon eddig 9 bizonyított előfordulása volt, melyek többségét gyűrűzőtáborokban fogták és jelölték. Tovább... Egész Európában elterjedt faj. Kedveli azokat az élőhelyeket, ahol zárt nádas-gyékényes részek és nyílt, hínárral benőtt vízfelületek váltakoznak. A levegőben ritkán zsákmányol, rendszerint a talajon szerzi meg táplálékát. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal figyelték meg hazánkban, utoljára 2001-ben, amely egyben utolsó bizonyított világmegfigyelése is a vékonycsőrű pólingnak!
Ezek közül néhány példány a folyók mentén eléri hazánkat is. Hurokvonuló: tavasszal nyugatabbi útvonalon érkezik vissza afrikai telelőhelyéről, mint ahol ősszel elvonult. Hosszútávú vonuló, a telet Afrika déli részén tölti, hozzánk áprilisban érkeznek meg első példányai. Tovább... Nagyon ritka kóborló, néhány példány időnként eljut Európába az amerikai kontinensről. Bissau-Guinea||Elefántcsontpart||Libéria|. Növényi táplálékot keveset fogyaszt. Elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. Részben vonuló, illetve kóborló, az északi populációk egy része hazánkban tölti a telet. Mivel világszerte veszélyeztetett faj, a viszonylag erős hazai állomány megőrzése a faj egésze szempontjából is kiemelten fontos feladat. Az állattartó telepek körül találkozhatunk vele leggyakrabban, mert a szerves trágyában előforduló rovarokat, férgeket előszeretettel fogyasztja. Az Okavango a világ legnagyobb szárazföldi deltáját alakítja a sivatag északnyugati peremén, a vadvilág különös, elzárt paradicsomát hozva létre. Nagyon érzékeny a víz minőségére, hiszen a táplálékául szolgáló apró rákok a szennyezett vizekből hiányoznak. Részben vonuló, az északi madarak télre Dél-Európába és Észak-Afrikába is eljutnak.
Nagyméretű poszátafajunk, testnagysága kis híján eléri a karvalyposzátáét. A fészkelésre alkalmas erdők védelmével, a fészkek zavartalanságának biztosításával, valamint tipikus táplálkozóhelyeinek megfelelő hasznosításával a hazai állomány remélhetőleg stabilizálható. Tovább... Szinte valamennyi magyarországi nádasban előfordul. Nagyrészt növényi táplálékot fogyaszt. Az átvonuló példányokra a legnagyobb veszélyt a középfeszültségű vezetékek jelentik. Az ezt megelőző évtizedekből alig van költési adata, sőt kóborlóként is kifejezetten ritka volt. Tovább... A rövidkarmú fakusztól legkönnyebben énekhangja alapján különíthetjük el, a tollazati különbségek nagyon kicsik és sokszor átfedést mutatnak a két faj között. Tovább... Eurázsiai, valamint észak-amerikai elterjedésű faj.
Kelet- és Dél-Afrika. Tovább... Kormorán néven is sokak által ismert, viszonylag gyakori, korábban jelentős hazai állománynövekedésen átesett faj. Tovább... A búbos vöcsöknél valamivel kisebb termetű vízimadarunk. Leginkább a jóval ritkább kormosfejű cinegével lehet összetéveszteni. Megjelenésére a jövőben is számíthatunk azokon az élőhelyeken, ahol a többi sirályfaj is nagy számban fordul elő. Tovább... Apró termetű réce, viszonylag gyakori fészkelő. Röpte lepkeszerűen hullámzó. A levegőben ritkán zsákmányol. Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra. Vonuló, télen alacsonyabb területekre húzódik. Több mint 100 év után 2015-ben először figyelték meg egy daru pár költését Magyarországon. Tovább... A vadgerléhez meglehetősen hasonló megjelenésű galambféle, melynek mindössze két hazai előfordulása ismert.
Leeresztett halastavakon, szikes tavakon, árasztásokon, ülepítőkön lehet megfigyelni. Tovább... Legszebb hangú pacsirtánk, melyről érdekes latin nevét is kapta. Tovább... A legnagyobb termetű bagolyfaj. Sziklafalak, felhagyott kőfejtők, bányák, várak, romok falát keresi fel, a talajra sosem száll le. Költését a hirtelen áradások, az illegális kavicsbányászat és a zavarás veszélyeztetheti. Inkább jellegzetes nyávogó hangját hallatja ilyenkor, melyet akár több száz méterről is hallani lehet. Ilyenkor folyópartjainkon kívül halastavakon, patakok és csatornák mentén is meg lehet figyelni kisebb csapatait és magányos példányait. Európai állománya sérülékeny, de hazánk szerepe a faj védelmében elhanyagolható szórványos megjelenése okán. Neve arra utal, hogy nyáron, költési időben is megfigyelhető Magyarországon, szemben a többi vadlúddal, melyek nem költenek nálunk. Európai állománya stabil, a nálunk telelő egyedek nyíltabb területeken, különösen az alföldi pusztákon találnak megfelelő táplálkozóhelyet. Észak-Amerika nyugati részén költ. Mint minden keselyűfaj, a dögkeselyű európai állománya is összeomlott az elmúlt évszázadokban. Mivel hazánk nem játszik jelentős szerepet vonulásában az itt megjelenő egyedek kíméletén túl nincs szükség speciális természetvédelmi feladatokra. Minden évben kis számban átvonul Magyarországon, megfigyelésére leginkább augusztus és október között, valamint márciusban és áprilisban, leginkább az Alföld keleti részén lehet számítani.
Általában sárga billegetők társaságát keresi a vonulás idején, de magányos példányokat is megfigyeltek. Az "ENSZ-család" részét képezik továbbá a szakosított intézmények is, melyek az alapokkal, programokkal ellentétben a világszervezettől függetlenül, külön nemzetközi szerződés alapján jöttek létre. Megtelepedését mesterséges odúval elő lehet segíteni, bár azokat kisebb eséllyel foglalja el, mint két gyakoribb cinegefajunk. Ez a madár feltehetően elsodródott eredeti élőhelyéről és a közeli rokonaihoz csatlakozott. Tovább... Hazánk és Európa egyik legkisebb termetű madara, hossza 9 cm, súlya 6-8 gramm.