Arany Jánosnak A nagyidai cigányok című költeményében az osztrák agresszor egy olyan térképet tudhat a magáénak, mint amilyet egy (Baudrillard által is idézett) Borges-novellában a hatalom kartográfusai készítenek, és amely végső és teljes szimulatív gesztusként teljesen beteríti a területet, tehát maradéktalanságában 472. Elítélte a vérontást és annak szentesítését. Az egész versben hangsúlyozott 'új' mellett a 'magyar' a sorsazonosságot jelzi mind az életben, mind a költészetben. Igaz, hogy a legnépszerűbb verseket maga a történész-költő írta, s illesztette be a válogatásba. Az igék egy része feszültséget fejez ki (riadoznak, kielevenednek, kirohan), mások várakozást (rekedt meg, lapult, alusznak). A már idézett Keszi szerint a protestáns, kuruc és lázadó Ady tör fel ebben a kifejezésben: "Ady e helyütt aligha gondolhatott másra, mint a magyar történelem nagy és szent eszelőseire, akik ezer éven át és minden itthoni tompa nóták és téli mesék rémei között odadobták magukat, életüket és mindenüket a magyarság céljaiért... ". Az eltévedés csapdáját elkerülendő a tájékozódást segítő eszközökre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy bármely pillanatban azonosíthassuk, hogy a rendszer melyik eleménél vagyunk. A kapcsolat története: Ady 1903 őszén ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal Nagyváradon. S örökös az útja, nemcsak azért, mert "vak", tehát cél és irány nélküli, hanem azért is, mert (a vers végén) ismét visszatér, és helyzete mit se változott: folytatja, megy tovább. Ady Endre: Világháborús költészete, Az eltévedt lovas elemzés. A személyiség problémája Ady költészetében: Sem utódja, sem boldog őse... (1909. Egy ilyen lovas eltévedése, aki annyiban szent küldött (theórosz), amennyiben a jelet az értelemmel együtt házhoz szállítja, egy ilyen lovas eltévedése a jel eltévedését is jelenti egyben. Nemcsak az életkor, az elmúlás közelsége okozza a bizonytalanságot, hanem az ellenséges világ is. 36 A balladai komorság hasonlat, amely esetleg oly elegánsan húzódhatna az epikus, illetve a tragikus hős, valamint az eltévedt lovas között, annyiban sántít, hogy az epikus, a tragikus hős talán névtelen, de egy bizonyos hős, egy bizonyos szöveg mindig nevesített, ennyiben pedig magán viseli az istenek (és a nézők) hűségesen szilárd vagy elutasítóan merev tekintetét.
Hajdani, eltévedt lovasnak, Vajon mi különbözteti meg Ady eme remekművét a szavak véletlenszerű egymásutánjától? Az eltévedt lovas többféleképpen is értelmezhető, de legáltalánosabb értelmezése szerint az emberiség történelmi eltévedését, útvesztését, beláthatatlan következményekkel járó katasztrófáját fejezi ki. Ez magyarázhatja sok (alkalmi) neologizmusát: ó-nádasok, kielevenednek, köd-guba, köd-bozót, dombkerítéses. A megszemélyesített halál pozitív tartalmú megnevezése az embernek az elmúláshoz való ambivalens viszonyára utal. A Sion-hegy alatt (1908. Mivel a célirányos utazás szent és célstatikus jellegével szemben az utazgatás inkább egy folyamatosan változó, dinamikus szakralizációt képvisel, az utazgató teoretikus által meglátogatott helyek sem szolgálnak örök értelmek örök, szimulatív térképéül. Ő volt a korszak próféta-apostol költője, aki tudta, hogy ki kell mondani a fájó, a kegyetlen szavakat is. A sűrű: a múlt, a jelen: a pőre sík, mely erdővel, náddal nőtteti be hirtelen magát.
Minden, természetesen. Innentől a térkép az, ami megelőzi a területet - SZIMU- LAKRUMOK PRECESSZIÓJA - innentől a térkép nemzi a területet... " (Jean BAUDRILLARD, Simulations, Columbia University, 1983, 2. ) Vér és arany (1907. december végén 1908-as évszámmal). A költő nem lehetett már lángoszlop, a hatalmi politikába nem szólhatott bele senki. Hajó a ködben: A vers középpontjában az egyik legtalálóbb Ady-jelkép áll, a köd-ország. Költészetének szinte ez az egyetlen rétege, melyet fenntartás nélkül fogadott a korabeli kritika, s Balassi mellett a legjelentősebb magyar istenes költőnek nevezték. Cifra szűrömmel betakarva: Az ismert népdalt idéző felütés után a magánélet boldogságvágya és a világ embertelensége közti ellentét szervezi a verset. Ember az embertelenségben (1916. Imádság a csalásért (Elbocsátó, szép üzenet). A rövid, néhány hónapos harc utáni gyors győzelem illúziója ekkor már szétfoszlott, s a gondolkodókat, a szellem embereit megrémítette az a lehetőség, hogy az öldöklés évekig is elhúzódhat. A szépsége, asszonyisága teljében lévő fiatalasszony a Balkánról érkezett szülővárosába rövid pihenőre; többek között férje zavaros üzleti ügyeit is feledni. Miket látni, meg hallani vél... " Érdemes megfigyelni, hogy amire a hasonlat épül ( lencsés alkalmatosság"), az hasonlóan a ködhöz, amely Az eltévedt lovas szövegét szervezi, tulajdonképpen diszperzív rendszer.
Egy másfajta szolidaritás, a szöveg szövegszerűségével való szolidaritás azonban azt feltételezi, hogy minden térkép épp térkép-voltában, minden szöveg épp szövegiségével hangsúlyozza azt a lehetőséget, ha tetszik fenyegető potencialitást, amely miatt sohasem egyértelmű, hogy a szöveg megelőlegezett értelme a szöveg milyen valósággal" való összeolvasásából formálódik ki. 3 Ez a hagyomány szolidárisnak hat, amely szolidaritásnak jelen esetben kiváló metaforája Az eltévedt lovasban megszólaló T/l. Innentől a szöveget nem magyarázza az a táj, amelyről a szöveg szól, mert felmerülhet a lehetőség, hogy a táj is olvasható, mégpedig a szöveg olvasásának: értelemjóslásának megfelelő stratégiákhoz hasonló eljárásokkal. Mi urunk: a Pénz: A pénz az ön- és közmegbecsülés feltétele, az ön- és közmegítélés kiindulópontja és mércéje. Fel kell figyelnünk arra, hogy a 7. versszakban Ady nem eltévedt lovasról, hanem eltévedt utasról szól. Ady alkotáslélektani mozzanatként az eleváció élményét használja, ez a fölülemelkedés és perspektíva adhatja meg a távlatos gondolkodás reményét. Poétikai és alkotáslélektani szempontból élet és költészet szoros kapcsolatát hirdeti; a kettő viszonyából az élet az elsődleges, a költészet változása, újdonsága a mindig változó élet függvénye. Miután összeházasodott Csinszkával, Ady Csucsára költözött, Csinszka családi örökségébe.
Ez röviden és gazdaságosan összegezhető egy grammatikai képben": a genitivus subiectivus és a genitivus obiectivus jól ismert összeolvadásában. Ady verse a magyarság és európaiság antitézisének kimondására épül, s tragikus élményét az adja, hogy éppen az örökké egy és örökké változó Duna mondja ki ezt. Az öregnek és fáradtnak ábrázolt Isten viszont állandóan jeleket ad a világ számára, az örömhírt azonban képtelen felfogni és befogadni az ember. Mivel egészséges ember csak akkor foglalkozik ezzel a verssel, ha rákényszerítik, gondolom az irodalom tanárod meggyőzőereje miatt vetted elő. Kuruc versek: A kuruc versek Ady egyik legsajátosabb, legegyénibb ciklusa. Ha azonban a tanárod politikus beállítottságú, akkor egy háborús költeményt lát bele a versbe, amiben az eltévedt lovas, az eltévelyedő és ezért világháborúba sodródó emberiség jelképe, és mindenképpen tévúton jár. Ezeket mind bele lehet magyarázni.
Hatásos metaforikájával elfordul a szentimentális, biedermeier, bensőséges, idillikus, gyakran kissé negédes képeitől (galamb, gerlice, őz). Mivel a nekibuzdulásokat végig nem vitt tettek követik csak, nem marad más, mint a históriára és a végzetre való rákérdezés, illetve a könny, a sírás. Az eltévedt lovas: Ady egyik legösszefogottabb, mindvégig egységben tartott, alapvető szimbólumát rendkívül sokféle értelmezési lehetőség felé kitágító verse. Aztán Szajbély ködlovagjai, az olvashatatlanok (ez Márai interpretációjához, az elfeledett írókhoz áll közel). A történelmi topográfia, illetve a történelmi személyek nevei nem tényleges történelmi értékükben szerepelnek, hiszen már Ady korában sem gondolta senki, hogy a magyarok Magógtól származtak, s Vazul volt a pozitív példa a magyar história alakításában. Ám a fogalom így parttalanná válik.
Az a tulajdonképpen semmitmondó mondat, hogy a szöveg magát mondja, itt akkor nyer értelmet, ha különbséget teszünk a narrátor(ok) által elmondott szöveg és a már említett heterogén, és eredetét tekintve azonosíthatatlanul kaotikus virtuális vegetáció (köd) között, de mindezt az azonos szintre helyezés céljából, és abból a célból, hogy a két mondás", a köd és Az eltévedt lovas című szöveg végül egymásra vonatkozzék. Szeretném, ha szeretnének. A Minden-Titkok versei. Az Idő rostájában: A jelkép azért találó, mert magábasűríti a történelem végzetszerűségét és alakíthatóságának lehetőségét.
A vidám Isten: Nem elsősorban a nietzschei ihletésű életkultusz és mámor hirdetéséről van szó, hanem annak felismeréséről, hogy az élet folytonosságában, mely egyszerre evilági és túlvilági, a halál csak intermezzo, mely a maga pillanatnyiságával nem szakítja meg az élet kontinuitását. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a teoretikus ügetése vak, és ő maga a szöveg által folytonos visszatérésre van ítélve. E szövegbe foglalt szövegnek az értelmezés mindig nehezen felel meg, hiszen az orientációvesztés (amit az eltévedés, a fény" és a lámpaláng" hiánya jelez) miatt nem is lehetséges a területet/teret térképként olvasni egy (vagy akár több) értelemnek megfelelően. Vad szirttetőn állunk: A szerelem mint harc, mint testiség jelenik meg ("véres hús-kapcsok"), sajátosan szecessziós díszletek között. A másik oldalról pedig a nemzeti tragédiaként felfogott és felfogandó háború volt az, ami mindig már előidejű értelemként a szöveggel vele járt". Valójában nem mond újat az 'Új versek' kettős hitvallásához képest (Góg és Magóg fia vagyok én..., Új vizeken járok), de magasabb szinten fogalmazza meg azt. Adynak meg kellett felelnie ennek. Mert ha visszakanyarodunk a szöveg önmagát mondásához, ez annyiban igazolható, amennyiben, ha ez nem lenne a lehetetlennel határos, a szöveg önmaga szöveg voltát látja viszont a lovasban és a ködben, mint egy 470. A hős alakjának és nevének tragédiával való megtelítődése, a folyamat kísértetik figyelemmel a tragikus hős látható testén keresztül. Kicsoda a címben is szereplő eltévedt lovas? Az eltévedt lovas... ") egyenlővé válik vele.
Híve volt a fejlődésnek, amin elindult az ország, aztán ezt a fejlődést megtörte a háború. 37 Az eltévedt lovas csak akusztikus elemként, »vak ügetésével«van jelen a versben. " A lovas vizuálisan nem, csak auditíve" jelenik meg a beszélő(k) szavaiban, a beszélő(k) előtt. A Hortobágy poétája (1905. )
A szerelem harc férfi és nő között, Haláltánc, melyben a férfi reménytelenül elpusztul a női brutalitással szemben. Ady megőrzi a kuruc-küzdelmek lírájának néhány topográfiai, történelmi, eseménytörténeti utalását (Késmárk, Munkács, Bercsényi, Bezerédi, Buga Jakab), de átértékeli a kuruc-mítoszt. Hogy mi az eltévedés? Lladásan kísérteties, szimbolikus látomás. " És hírük sincsen a faluknak. A sokszor ismételt gondolat fejeződik ki: a magyar sors kilátástalan reménytelensége és a mégis vállalás kettőssége; ám ebből most hangsúlyozottan az előbbi gondolat a meghatározó.
Az amerikai dekonstrukció), 181. 35 A tragikus értelmezéssel párhuzamba állítható Veres András érvelése. Társadalmi–szociális aspektus. Bovaryné a lefüggönyözött konflisban órákig járja Léonnal Rouen utcáit, anélkül, hogy bárki tudná, mi történik. Törtségérzet, fragmentalitás. Lédával a bálban (1907.